Hiába taglózott már le szinte mindannyiunkat egy-egy ebéd vagy vacsora, sokszor bele sem gondoltunk abba, mi okozza a súlyos energiahiány érzését, azaz a kajakómát az étkezéseket követően. Pedig egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne, hogy ágynak essünk a nagymama vasárnapi ebédjét követően, a megoldást viszont a tévhitekkel ellentétben korántsem a jó erősre főzött feketekávé jelenti.
Talán senkinek sem kell bemutatni különösebben az érzést, amikor egy méretes ebéd vagy vacsora elfogyasztása után leveszi az embert a lábáról a kajakóma. A fotelbe, rosszabb esetben az irodai székbe vagy az autó ülésébe süllyesztő érzéstől meglehetősen nehéz szabadulni, ilyenkor úgy érezzük, a sorozatban bedöntött, nagy dózisú kávé és a friss levegőn rótt körök ellenére is csak egy kiadós alvás rázhat fel minket.
Erre azonban a legtöbb esetben nincs lehetőség napközben, így minden porcikánkkal azon kell lennünk, hogy ne érjen el bennünket az émelyítő érzés. De pontosan mi is az a kajakóma, mi okozza, és hogyan kerülhetjük el, hogy ledöntsön minket a lábunkról?
Ebben az egyik legfontosabb szereplő a szerotonin, az úgynevezett boldogsághormon, amely többek között az agyi ingerület átadásában játszik szerepet, egyben pedig az alvás-ébrenlét ciklusért felel. Feladata az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése.
Ezt triptofán nevű aminosavak alkotják, amelyek a fehérjében gazdag élelmiszerekben találhatók meg. Ezzel magyarázható az is, hogy ha magas triptofántartalmú ételeket fogyasztunk, mint például sajt, lazac, baromfihús, olajos magvak vagy tej és tojás, az serkenti a szerotonin termelődését az agyban.
Tehát bár néhány nutellás palacsinta vagy egy csirkepaprikás nokedlivel valóban kellemes érzést kelthet az elfogyasztásakor, 30-40 perccel később, a különböző fiziológiai mechanizmusok működésbe lépését követően hirtelen nagyon fáradtnak érezhetjük magunkat.
De miért az ebéd vagy a vacsora a főbűnös?
Erre a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a kortizolszint a nap első felében a legmagasabb. Ez az a hormon, amely segít ébernek érezni magunkat. Ez reggel tetőzik, míg a nap hátralévő részében egyre inkább csökken, így a reggeli után a magas kortizolszint általában képes ellensúlyozni és meggátolni a kajakóma tüneteit.
Legyen szó bármilyen étkezésről, a tápanyag bevitelének köszönhetően a test többi részének véráramlása lelassul, mivel ilyenkor az emésztőszervek, például a bél számára szükséges extra energia ellátása a feladat. Ez körülbelül 20-40 perccel étkezés után tetőzik, és legfeljebb két óráig tart. Minél többet eszünk, annál jobban csökken a véráramlás a test más részeibe – ez pedig azt jelentheti, hogy más testi folyamatok lelassulnak, amitől fáradtnak érezzük magunkat.
A Loughborough Egyetem kutatói ennek bizonyítására egy könnyű (300 kalória) és egy nehéz ebéd (900 kalória) vezetési képességekre és éberségre gyakorolt hatását hasonlították össze. A tudósok egy vezetési szimulátor segítségével egy kétórás monoton autózással bízták meg a különböző méretű ebédek elfogyasztóit, az eredményekből pedig kiderült,
A RÉSZTVEVŐK VEZETÉSI KÉPESSÉGE ÉS ÉBERSÉGE ROSSZABB VOLT 30 PERCCEL A NEHEZEBB EBÉD ELFOGYASZTÁSA UTÁN, MINT AZOKÉ, AKIK A KÖNNYEBB ÉTKEZÉSEN ESTEK ÁT.
Nem a szerotonin felel azonban egyedül a kajakómáért, más lehetséges mechanizmusok és vegyületek is okolhatók az állapotért. Ilyen például az orexin vagy más néven hipokretin hormon is, amely ugyan éhséget és éberséget okoz, de termelése leáll evés után, vagyis fáradtabbnak érezzük magunkat, mint az étkezést megelőzően – írja a Daily Mail.
Emellett fontos szempont, hogy az étkezéstől megemelkedik a vércukorszintünk. A hasnyálmirigyünk olyan, mint egy kapuőr, amely beengedi a cukrot a sejtjeinkbe, ami aztán a vércukorszint csökkenéséhez vezet. Minél magasabb a vércukorszint csúcsértéke, azaz minél többet eszünk gyorsan felszívódó szénhidrátokból, jellemzően annál gyorsabban esik le a vércukorszint, ami azt is jelenti, hogy az étkezés ellenére hamar energiahiányosnak és levertnek érezheti magát az ember.
Forrás: Daily mail, Index
