Korrekt, átlátható útdíjrendszert sürgetnek a fuvarozók

okt 9, 2023

Komolyan veszélyezteti a Kormány inflációs céljait a 17,6%-os októberi infláció követő, majd a januári, a teljes útdíjrendszert átalakító újabb tarifaemelés. Mások mellett erről is egyeztetett a hazai személy- és áruszállító vállalkozások mintegy kétharmadát tömörítő Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete. A két szakmai szervezet továbbra is aggályosnak tartja az egyoldalúan meghozott, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó útdíjstratégiát, amely álláspontjuk szerint árfelhajtó hatású, tovább gerjeszti az inflációt és kritikus helyzetbe sodorja a kis- és közepes vállalkozások százait.

Változatlan formában hirdeti ki a Kormány az útdíjrendszer átalakítására vonatkozó rendeletét – többek között ez derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által összehívott, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) képviselőivel folytatott hétfői egyeztetésen. A közlekedési tárca a találkozón jelezte: olyan változásra nincs lehetőség, amely veszélyezteti a kormány 2024-es költségvetési céljait, de az érdekképviseleti kezdeményezések vizsgálatára munkacsoportokat állítanak fel.

Az érdekképviseletek az egyeztetésen leszögezték: súlyos hibának tartják, hogy az októberi 17,6% százalékos útdíjemelést követően a Kormány a szakmai érvek figyelmen kívül hagyásával hirdeti ki a januártól bevezetendő új útdíjstruktúrát. A zaj- és légszennyezéssel, valamint a széndioxid-kibocsátással összefüggő külsőköltség-díjak bevezetése újabb, járműkategóriáktól függően 30-80 százalékos útdíjnövekedést jelent. Ez a költségnövekedés százalékban kifejezhető inflációnövekedéshez, a fogyasztási cikkek, élelmiszerek és szolgáltatások árának emelkedéséhez vezet. Februártól az autóbuszok is bekerülnek a HU-GO rendszerbe, ami jelentősen drágítja majd a személyszállítási szolgáltatásokat, így például a magyar családokat érintő iskolai kirándulásokat is.

„Az érdekképviseletek időben eljuttatták az útdíjrendelettel kapcsolatos szakmai javaslataikat a döntéshozókhoz, de ezek közül egy sem került be a tervezetbe – mondta Barna Zsolt, az MKFE elnöke. – Sajnálatos, hogy szervezeteinkkel csak ilyen későn, gyakorlatilag a rendelet kihirdetésével egy időben kezdődnek meg az egyeztetések. Most arra kell törekednünk, hogy megvizsgáljuk, milyen mozgástere van még a szakmának az érdekei érvényesítéséhez, és milyen korrekciókra van lehetőség, amelyeket a magyar személyszállító és árufuvarozó vállalkozások védelme, a versenyképességük javítása érdekében hozhat a Kormány.”

„A külsőköltség-díj bevezetésére az uniós irányelv 2026-os határidőt szabott a tagállamoknak, mi mégis azonnal bevezettük, ráadásul úgy, hogy az alágazat szereplői az elmúlt évben minden piaci szegmensben csökkenést szenvedtek el – szögezte le Dittel Gábor. A NiT Hungary ügyvezető főtitkárának kérdésére az ÉKM képviselői elmondták, hogy az inflációkövető útdíjkorrekció kikerült a rendeletből, ugyanakkor azt nem tudták megerősíteni, hogy ez a későbbiekben is így marad. Barna Zsolt nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az éves szállítási szerződésekben nem lehetnek nyitott tételek, ezért a szakma határozott választ kér az útdíjstruktúra későbbi alakulásáról.

Az autóbuszok 2024. februártól történő HU-GO rendszerbe integrálása kapcsán Dittel Gábor kiemelte: „Szakmaiatlan megközelítés, ha a tengelyszámhoz kötött tarifarendszer nem tesz különbséget a »kisbusz« és »nagybusz« között: a kéttengelyes jármű lehet 11 vagy 44 személyes is, az útdíjköltség egységes ráterhelése ezekre az autóbuszokra igazságtalan helyzetet teremt.” Az érdekképviseletek a súly- vagy utasszám szerinti differenciálásban, illetve a jármű hossza szerinti különbségtételben látják a megoldást.  Barna Zsolt rámutatott, hogy a tehergépjárművek EURO norma szerinti díjdifferenciáláshoz jelenleg is alkalmazott regisztráció a buszoknál is alkalmazható, a szükséges adatok elérhetők a járművek forgalmi engedélyéből.
Az érdekképviseletek felhívták a figyelmet arra is, hogy abban az időszakban nincs korrekt tájékoztatás, egzakt kilométerdíj és a fuvarozók számára elérhető útdíjkalkulátor, amikor a magyar vállalkozások jelentős része a 2024-es szerződéskötéseit tárgyalja.

A szakmai szervezetek szerint hatékony ellenőrzés nélkül a magas útdíj tovább növelheti a bliccelők arányát, a viszonylati jegyekkel visszaélők számát. Utóbbinál szakaszjegyek teljes kivezetését vagy az érvényességi idő néhány órára rövidítését szorgalmazzák, az ellenőrzések fokozására pedig az útdíjbevételből kell forrást biztosítani. Javaslatként elhangzott még a fő- és gyorsforgalmi utak díja közötti különbség csökkentése, a tranzitforgalom kötelező autópályákra terelése, továbbá a nyilvánvaló költségvetési többletbevételre tekintettel a díjkompenzáció kérdése, például a nagyfelhasználói útdíjvisszatérítés bevezetésével, vagy az intermodális szállítási módok térnyerésének finanszírozásával.

Dr. Bói Lóránd közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár az egyeztetés zárásaként elmondta, a felvetett kérdések megvitatása tárcákon átívelő munkacsoportokban folytatódik. A menetrendről és az egyes munkacsoportok összehívásáról az ÉKM intézkedik, a cél az, hogy 2024. második felére a döntéshozók elé vihető, az érdekképviseletekkel egyeztetett megoldások, javaslatok készüljenek el.

Forrás: NiT Hungary

 

 

Regisztráljon díjmentesen sofőrként!

Adja fel ingyenes álláshirdetését most!

További hírek

Nyílt napra készül a Ferro-Sped 2000 Kft.

Nyílt napra készül a Ferro-Sped 2000 Kft.

Idén ünnepli 25 éves megalapítását a dabasi székhelyű Ferro-Sped 2000 Kft. A cég családi vállalkozásból indult el, és ma már közel 200 fős szervezetté nőtte ki magát. Ebből az...

Készül az új KRESZ

Készül az új KRESZ

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) széles körű szakmai, tudományos és társadalmi egyeztetéssel megkezdi a KRESZ megújítását. Az ÉKM csütörtökön azt közölte az MTI-vel,...