Megjelentek a minőségi munkavállalók a piacon.

Lehet egy kérdésem?

Rovatunkban a fuvarozás területén dolgozó szakemberek válaszolnak meg és tesznek fel egymásnak a szakmát érintő kérdéseket. Ebben a hónapban aki válaszol és kérdez, a hazai és nemzetközi szállítmányozásban, fuvarozásban, valamint a raktár-logisztikában érdekelt vállalkozások számára üzleti és személyzeti tanácsadást nyújtó SBSCONS alapítója és szakértője, Katkics Attila. 

Aktuális kérdés: 

Hogyan változott a fuvarozásban a munkaerő-ellátottság és a bérek? Milyen HR stratégiák lehetnek ebben a helyzetben eredményesek?

Névjegy: Katkics Attila

Mindkét szülője a szállítmányozásban dolgozott, így esze ágában sem volt erre a területre jönni. Aztán, ahogy fogalmaz, mégis „becsúszott”: a légiszállítmányozó Panalpina 2001-ben 2 fővel nyitotta meg hazai kirendeltségét, ahol Katkics Attila légi importügyintézőként kezdett el dolgozni. Hat évvel később a svájci székhelyű Gondrand, majd 2011-ben az angol érdekeltségű, nemzetközi közúti szállítmányozással foglalkozó Eurogate következett, ahol üzletfejlesztési vezető lett. 2016-ban igazolt át a magyar tulajdonú, nemzetközi és belföldi szállítmányozással, fuvarozással és logisztikával foglalkozó vállalkozáshoz a BI-KÁ-hoz, ahol üzletfejlesztési vezetőként dolgozott egészen idén májusig.

2019-ben alapította meg üzleti és személyzeti tanácsadással foglalkozó vállalkozását, az SBSCONS-t. Bár az új cég eleinte csak hobbinak indult, mára egész embert követel. A szállítmányozásban, fuvarozásban, logisztikában tevékenykedő vállalkozásoknak segít az üzleti, értékesítési stratégia kidolgozásában, a toborzásban, kiválasztásban, kompetenciamérésekben és fejlesztésekben.

Megtorpantak a sofőrbérek, megjelentek a minőségi munkavállalók

Az elmúlt években, noha nem mi voltunk a legnagyobb felvevőpiacuk, de sok ukrajnai sofőr dolgozott nálunk. Velük lehetett némiképp pótolni a külföldön munkát vállaló, magyar gépjárművezetőket, kordában tartani az itthoni béreket, és fenntartani egy egészséges versenyhelyzetet a magyar és külföldi gépjárművezetők között. Nagy részük azonban a háború kezdetével távozott. Így az akkor még dübörgő gazdaságban a bérek folyamatosan növekedtek, viszont a jelentkezők szakmai tudása egyre nagyobb kívánnivalót hagyott maga után.

A tavalyi év közepétől érezhető lett egy erőteljes gazdasági lassulás, kevesebb fuvareszközre, kapacitásra volt szükség, ami befagyasztotta a gépjárművezetői béreket. A közelmúlt jelentős költségnövekedései miatt jellemzően a kisebb fuvarozási vállalkozások elkezdték lassan, de észrevehetően leállítani a járműveiket és elküldeni a sofőrjeiket is. Ez oda vezetett, hogy a gépjárművezetői piac erőteljesen felélénkült. Igaz, lassan, de már megjelent a minőségibb kínálat, hiszen az elküldöttek között voltak kifejezetten jó sofőrök is.  

A fellendüléssel újra keresleti piac várható – kopogtatnak a 3. országbeliek

Mindenki arra számít a szakmában, hogy ősztől elindulunk pozitív irányba. Újraindítják a leállított járműveket, sőt, a nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások új járműveket is képesek lesznek beszerezni. Mindezekre sofőrök kellenek majd. Ha ez bekövetkezik, akkor először a keresleti piac fog erősödni, vagyis újra nem lesz elég sofőr. A gépjárművezetők toborzása, képzése ugyanis lassabb folyamat. Ráadásul aki már megtalálta máshol a helyét, például külföldi alkalmazásban, az nem valószínű, hogy újra hazai sofőrnek áll. Nehéz megmondani, hogy a most kihullott sofőrök vajon visszacsábíthatóak lesznek-e. 

Valószínűleg lesz egy olyan időszak, amikor majd nagyon komoly sofőrhiánnyal kell a szakmának szembenézni. Igaz, ez nagyban függ az ellátási lánc alakulásától is, hogy mennyire lesz jellemző rá a szabdaltság, a több, kisebb fuvar a hosszabbak helyett. 

Ezért nem meglepő, hogy ma már nemcsak a nagyok, de a hazai fuvarozó vállalkozások közel harmada (!) tervezi azt, hogy harmadik országos sofőröket foglalkoztasson. Ez jelenleg főleg filippínókat és közép-ázsiaiakat, pl. üzbégeket jelent.

Állami programok kellenének

Véleményem szerint államilag felkarolt, támogatott programokra lenne szükség, ami népszerűvé tenné a sofőr hivatást. Igaz, a foglalkozás rangját kinek-kinek a maga szintjén kellene visszaadni. A vállalkozások vegyék át a kiképzett munkaerőt, és megfelelő körülmények között, bejelentve, megfelelő béren dolgoztassák, és vegyék emberszámba is az alkalmazottaikat. Sok gépjárművezető mondja, hogy a szakmában nem a pénzzel van a baj, hanem a kiszámíthatatlansággal. Kulturált munkakörülményekre van szükség és megbízható munkáltatókra. Emellett állami, jogalkotói szerepvállalásra is, ami képes létrehozni egy vonzó életpályamodellt, képzéssel, jövőképpel. 

HR stratégia – betáplálási pontokkal

Ha nincs megbízás, akkor a vállalkozásoknak csökkenteni kell a fix költségeket, amelyhez a bérek is tartoznak. Igaz ez nemcsak a sofőrökre, de az irodai személyzetre, sőt a menedzsmentre is. Már most érdemes számba venni a lehetőségeinket, hogy kész tervünk legyen, mire beindul a gazdaság. Azt tanácsolom, hogy ne csak a bérre (bár ez a legfontosabb), hanem az ún. „HR-brandingre” is fókuszáljunk. Legyünk nyitottak, biztosítsunk lehetőséget a szakmai továbbképzésre, átképzésre, motiváljuk a gépjárművezetőinket!  

Még jobb, ha a vállalkozások jól körbejárják, milyen „betáplálási pontjaik” vannak. Az egyik ilyen lehet például az OFÁ-s képzés, de szóba jöhet a gépjárművezetői ajánlás vagy akár a saját bázisból történő átképzés is. Ugyanakkor legyünk felkészültek a harmadik országbeli gépjárművezetők alkalmazására is! Most érdemes feltérképezni az ezzel foglalkozó, minősített ügynökségek ajánlatait, akiknek kipróbált módszereik vannak.

Katkics Attila kérdése Szécsi Gabriellához a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetőjéhez: „Mitől döglik a légy”, azaz mitől lesz érdekes egy közepes méretű flottával rendelkező nagyvállalat a megbízók számára? Mi a siker titka?

Őri András

 

Forrás: Fuvarlevél