Változhatnak a kamionsofőrök képzésére és szakmai képesítésére vonatkozó európai előírások? Az Európai Bizottság 2026. december 1-jén Brüsszelben tart szakmai egyeztetést, amelyen a hivatásos tehergépkocsi- és autóbuszvezetők képzési rendszerének jövőjét vizsgálják. A cél egy korszerűbb, rugalmasabb és a gyakorlatban is hasznosabb képzési rendszer kialakításának lehetősége.
Miért kerülnek napirendre a sofőrképzések?
Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint december 1-jén Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős uniós biztos vezetésével tartanak egyeztetést a hivatásos gépjárművezetők képzéséről.
Az európai fuvarozási ágazat egyik legnagyobb problémája továbbra is a sofőrhiány. Eközben sok tapasztalt gépjárművezető közeledik a nyugdíjkorhatárhoz, a fiatalabb generációk számára pedig jelentős akadályokat jelenthet a szakmába való belépés.
A Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) 2026 júniusában ismertetett felmérése szerint Európában 2025-ben mintegy 502 ezer betöltetlen kamionsofőri álláshelyet tartottak számon a vizsgált piacokon.
A képzési rendszer korszerűsítése ezért a közlekedésbiztonság mellett a munkaerőhiány enyhítésében is szerepet játszhat.
A GKI-képzések jövőjét is érintheti az egyeztetés
A hivatásos gépjárművezetők alap- és továbbképzésének uniós kereteit jelenleg a 2022/2561/EU irányelv szabályozza.
Ennek alapján a hivatásos tehergépkocsi- és autóbuszvezetőknek főszabály szerint ötévente legalább 35 órás továbbképzésen kell részt venniük.
Magyarországon ez a rendszer a gépjárművezetői képesítési igazolványhoz, közismert nevén a GKI-hoz kapcsolódik.
Az Európai Bizottság szerint a képzési előírásokat a tagállamok eltérő módon alkalmazzák, és több szakmai szereplő is felvetette, hogy bizonyos követelmények rugalmasságát és gyakorlati hasznosságát érdemes lenne felülvizsgálni.
Több online képzés és kevesebb adminisztráció?
A decemberi egyeztetés hivatalos programja alapján három fő kérdés kerülhet előtérbe.
Az egyik legfontosabb, hogyan lehetne a képzéseket gyakorlatiasabbá és hatékonyabbá tenni. A cél annak vizsgálata, hogy a sofőrök valóban a mindennapi munkájuk során hasznosítható tudást szerezzenek.
Emellett megvizsgálják az e-learning és más digitális oktatási megoldások szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét is. Az online oktatás bizonyos formái már jelenleg is megengedettek, a kérdés ezek további fejlesztése és megfelelő alkalmazása.
A harmadik kiemelt terület a harmadik országból érkező gépjárművezetők szakmai integrációja, vagyis az, hogyan lehetne hatékonyabban bevonni a megfelelő képesítéssel rendelkező külföldi munkavállalókat az európai fuvarozásba.
Olcsóbbá válhat a kamionsofőri szakma megszerzése?
A képzések költsége szintén fontos kérdés a sofőrhiány szempontjából.
Az IRU szakmai álláspontja szerint a képzések rugalmasabbá és a tényleges munkavégzéshez jobban igazodóvá tétele segíthet abban, hogy többen válasszák a hivatásos gépjárművezetői pályát.
Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy csökkennének a GKI-tanfolyamok árai, megszűnnének a kötelező képzések, vagy változna az ötévenkénti továbbképzési kötelezettség.
A december 1-jei találkozó szakmai egyeztetés, nem pedig konkrét jogszabály-módosítás elfogadása. A résztvevők a jelenlegi rendszer tapasztalatait, problémáit és a lehetséges fejlesztési irányokat vitatják meg.
Mit jelenthet mindez a magyar kamionsofőröknek?
Amennyiben az egyeztetést később uniós szabálymódosítás követi, az a magyar GKI-képzési rendszerre is hatással lehet.
A változások érinthetik a képzések módszertanát, digitális lehetőségeit és gyakorlati tartalmát. A részletekről azonban egyelőre nem született döntés.
A fuvarozási ágazat számára továbbra is az egyik legfontosabb kérdés, hogyan lehet úgy megkönnyíteni a szakmába való belépést, hogy közben a gépjárművezetők megfelelő felkészültsége és a közlekedésbiztonság se sérüljön.